A passzív manipulátoroknak nincs működtető szerkezetük, vagyis nincs közvetlenül a manipulátorhoz csatlakoztatott motor vagy pneumatikus henger. Számos robotikai játék szabálya korlátozza a motorok számát és/vagy a pneumatikus levegőtároló mennyiségét, amellyel egy robot rendelkezhet. A passzív manipulátor tervezése lehetővé teszi a robot működtetőinek további funkcióinak használatát. A passzív manipulátorokat a hajtáslánchoz vagy más aktív manipulátorhoz csatlakoztatva mozgatják. Tartalmazhatnak gumiszalagokból vagy latexcsövekből származó tárolt energiát is. A passzív manipulátorok a legkönnyebben és leggyorsabban összeszerelhető manipulátorok lehetnek, bár kézi kioldással és újrabeállítással nagyon összetettek lehetnek. Néhány példa a passzív manipulátorokra, amelyek robotjátékok játszására használhatók:

Ekék

Passzív eke
passiveplow.jpg

Az ekék talán a legegyszerűbb és leggyorsabban megtervezhető manipulátorok. Az ekék általában a hajtáslánchoz vannak rögzítve, és jellemzően az a funkciójuk, hogy a játékdarabokat tolják és/vagy megakadályozzák, hogy a robot felhajtson a játékdarabokra és mozdulatlanná váljon.

Az ekék összeszereléséhez használható alkatrészek közé tartozik a fémszerkezet és a polikarbonát lemez. A kiállásokat gyakran arra is használják, hogy kinyúljanak az ekéből, hogy segítsék a játékdarabok irányítását.

 

Villák és gombócok (passzív karmok típusai)

A villákat és a gombócokat általában egy karhoz rögzítik, és általában úgy tervezték, hogy a játékdarabok alá csússzanak, hogy felvegyék azokat. A villák és kanalak könnyen és gyorsan összeszerelhetők. Bár lehetnek összetettek is, például egy olyan összeállítás, amely beilleszthető egy gyűrűs játékdarabba, és van egy kézi fel- és kioldó mechanizmussal, vagy egy egyedi polikarbonát lap, amelyet úgy alakítottak ki, hogy felvegye és elengedje a Cone játékdarabot.

A villák és kanalak összeszerelésére általában fémszerkezeti fémet, polikarbonát lapot és támasztékokat használnak.

Mintalapát lemezek segítségével Mintalapát a Standoffs használatával

samplescoopusingplates.png

samplescoopusingstandoffs.png

Pajzsok

Minta Game Piece Shield

samplegamepieceshield.png

A játékoknak gyakran vannak olyan szabályai, amelyek korlátozzák a robot által birtokolható játékdarabok számát. Ebben az esetben, ha egy játékdarab a robotra esik, az korlátozhatja a játékát. Ha nincs is birtoklási szabály, ha egy játékdarab a robotra és a kar alá esik, az gondot okozhat. A pajzsokat úgy tervezték, hogy távol tartsák a játékdarabokat a robottól.

Számos lehetőség kínálkozik az alkatrészekre/anyagokra, amelyek segítségével össze lehet állítani egy pajzsot egy robot számára. Néhány merev opció közé tartozik a fémrúd, a fémlemez és a polikarbonát lemez. Néhány rugalmas opció közé tartozik a gumiszalagok, a latex csövek, a cipzárak, a csúszásgátló szőnyeg, a VELCRO® márkájú ONE-WRAP®, valamint a VEX Robotics Competition szabályai jelenleg engedélyezik az 1/8 hüvelykes (vagy helyi metrikus megfelelője) fonott nylon kötelet.

Néhány robotjátéknak van egy összefonódási szabálya. Ha ez a helyzet, további átgondolást kell alkalmazni egy rugalmas anyagból készült pajzs tervezésekor.

Game Piece Slides

Minta játékdarab dia

samplegamepieceslide.jpg

A játékdarab csúszdáit általában aktív manipulátorral, például görgőkörmökkel, görgős bemenettel vagy szállítószalaggal kombinálják. Jellemzően az aktív bevitel felfelé tolja a játékdarabokat a csúszdán. Ekkor a játékfigurákat a beszívás irányát megfordítva gólra kapja, vagy félrelendül és a játékfigurák kicsúsznak.

A szerkezeti fémet és a polikarbonát lapot általában a játékdarab csúszdák összeszerelésére használják.

Az aktív manipulátor és a csúszda kombinációja több időt és tervezést igényelhet, mint a korábban tárgyalt passzív manipulátorok.

Bővítési zónák

Sok robotjátéknak van egy maximális mérete (hosszúsága, szélessége és magassága), amellyel a robot a meccs elején rendelkezhet, de ezután lehetővé teszi, hogy a robot kitáguljon a meccs kezdete után. Ezek a bővítési zónák használhatók hajtásláncokkal, amelyeket szélsőséges esetben néha WallBot-nak is neveznek. A hajtáslánc tágulási zónái olyan egyszerűek lehetnek, mint egy második kerékcsoport, amely lelendül és a helyére rögzül, növelve a robot lábnyomát, és megakadályozva, hogy tárgyak felemelésekor leessen.

Minta bővítési zóna

sampleexpansionzone.png

A hajtásláncok kibővítésére szolgáló zónák körirányú meghajtással bővíthetik az alvázat úgy, hogy a hajtás egyik oldala a másik oldallal ellentétes irányba mozog.

A tágulási zónák olyan manipulátorokban is használhatók, mint a karmok, karok, emelők, játékdarab csúszdák, ekék stb. A passzív tágulási zónák gyakran tartalmaznak feszített gumiszalagokból vagy latexcsövekből származó tárolt energiát, vagy a gravitációból származó potenciális energiát használják fel. Ezek a tágulási zónák egy csuklópont segítségével kihajthatók, vagy lineárisan kitágulhatnak egy ollós szerelvény segítségével, vagy a Linear Motion Kitből származó acetál csúszótargoncák és lineáris csúszótalpok használatával.

A tágulási zónák esetenként kioldót és/vagy reteszelő mechanizmust igényelhetnek. A triggereket olyan dolgokból lehet megtervezni, mint például egy rövid cipzár, amelyet a szerkezeti fém lyukába helyeznek. A cipzár kihúzódik, amikor egy kar felemelkedik, ezzel kioldja a szerelvényt. A reteszelőmechanizmusok kialakíthatók például tengelyekből vagy csavarokból, amelyek beleesnek/becsúsznak egy szerkezeti fémfuratba, egy fémrúdba vágott bevágásból, amely beleakad a csavarba/tengelybe, vagy a csörlő füléből és csörlőütő fogaskerekéből. és szíjtárcsa készlet.

A bővítési zónák sikeres összeszereléséhez valószínűleg hosszabb időre és tervezésre lesz szükség.

For more information, help, and tips, check out the many resources at VEX Professional Development Plus

Last Updated: